Van olyan, hogy csak évekkel később jössz rá valamire.
Amikor már nem keresel választ semmire, csak ülsz a buszon, nézed az ablakon lezúgó esőcseppeket, és egyszer csak beléd villan: most már érted.
Persze van egy ismerősöm, aki szerint van olyan szer, ami minden összekuszálódott vonalat újrarajzol, de én maradtam az esőcseppek versenyének követésénél.
Szóval(kép) ez történt, amikor egy indokoltan dobozból előkerült ez a fotó. És kiderült, hogy már nagyon régen megtörtént az első találkozás a fényképezőgéppel.
Ettől valahogy úgy éreztem, hogy minden úgy van, ahogyan lennie kell.
Csak folytatnom kell, amit akkor elkezdtem.
